Lapszemle

Összefoglalás. A kilencvenes évek közepére megjelentek azok a tudományos közlemények, amelyek elsőként számoltak be a sertésgenomikai kutatások eredményeiről, és az azóta eltelt másfél évtizedben jelentős előrelépés történt a faj géntérképeinek elkészítésében is. Ma már nagyon sok adat áll rendelkezésünkre azokról a génekről és QTL-ekről (Quantitative Trait Locus – mennyiségi jelleget meghatározó kromoszómarészlet), amelyek számos, gazdasági szempontból értékes tulajdonságot (önkéntes takarmányfölvétel, testtömeg-gyarapodás, takarmányértékesítés) kedvezően befolyásolnak. 
A szerzők ismertetik a sertésgenomikai kutatások eddig elért eredményeit és ezek alkalmazásának lehetőségeit, továbbá olyan géneket és QTL-eket is megneveznek (MC4R, CCKAR), amelyekre szelektálva, tovább növelhető az állatok teljesítménye a takarmányozással kapcsolatos értékmérő tulajdonságok javítása révén. Az irodalmi adatok alapján a szerzők úgy ítélik meg, hogy a közeljövő egyik fontos feladata lesz a különböző genotípusú sertések jellemzéséhez szükséges génpróbák kidolgozása és ezeknek gyakorlati alkalmazása. Emellett ugyancsak a közeljövő feladata lesz az olyan, genetikai konstrukcióra alapozott táplálóanyag szükségleti értékek megadása, amelyek valóban alkalmasak lesznek a különböző genetikai konstrukciójú állatok energia- és táplálóanyag-szükségletének kielégítésére és így a humán táplálkozási elvárásoknak is megfelelő állati eredetű élelmiszer előállítására.

Összefoglalás. A szerző egy vadon élő kis sólyomnál állapított meg Aspergillus-faj okozta száj-garatüreg-fertőzést, amely felületes, fibrines gyulladás formájában jelentkezett. A sárgásfehér, könnyen eltávolítható felrakódás levált és félrenyelés miatt az éneklő gégében (syrinxben) elakadva, üregének elzáródását és a madár fulladását okozta.

Összefoglalás. A szerzők a degu (Octodon degus) elhullási okait vizsgálták a SZIE-ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékén, 1998–2009 között felboncolt 39 állat esetében. Közülük 14 hím, 20 nőstény és öt ismeretlen ivarú volt, mert ez esetben csak szerveket küldtek vizsgálatra a nemük megjelölése nélkül. Az állatok kora 2 hónap és 7 év között változott. 
Az elhullások 18%-a traumás, 82%-uk nem traumás eredetű volt. 33%-ban fertőző, 67%-ban nem fertőző kórok volt az elhullás oka. A máj és a gyomor-bélrendszer érintettsége fordult elő leggyakrabban. Máj esetében traumás repedés, továbbá patológiás zsíros infiltráció és annak következményei vezettek az állatok pusztulásához. A bélrendszer elváltozásai során a vak- és a vastagbél felfúvódása, Escherichia coli okozta mucoid enteritis, Saccharomyces (legújabb nevén Cyniclomyces guttulatus) gomba emésztőcsőn belüli elszaporodása okozta felfúvódás és fulladás, továbbá Balantidium coli okozta fertőzés került megállapításra. Három esetben bronchopneumonia, fogtúlnövés, négy esetben vesekárosodás, további két-két esetben idült interstitialis nephritis és heveny tubulonephrosis volt a kórisme.

Összefoglalás. A szerzők irodalmi adatok alapján összefoglalják a telítetlen zsírsavak jelentőségét, egészségre gyakorolt hatását, az n-3 telítetlen zsírsavtartalom növelésének leggyakoribb módjait, hatását a sertéshús különböző tulajdonságaira és a zsíranyagcsere genetikai szabályozására.
A modern étrend kedvezőtlen változásai miatt korunk fontos feladata az állati termékek n-3 telítetlen zsírsavtartalmának növelése, hiszen a kedvezőtlen n-6:n-3 zsírsavarány számos betegség kialakulásával összefüggésbe hozható. A sertéshús n-3 zsírsavtartalmának növelésére takarmányozási (főként lenmag, repce, halliszt és halolaj alkalmazása) és biotechnológiai módszerek állnak rendelkezésre.
Az n-3 PUFA-k hatással vannak a zsíranyagcserében szerepet játszó gének (FASN, A-FABP, PPAR, SREBP) működésére. A takarmányozási kísérletekkel együtt végzett génexpressziós vizsgálatok hasznos információt nyújtanak a PUFA-anyagcserében kulcsfontosságú gének megismeréséhez.