Összefoglalás. A szerzők három különböző, a tenyészszezonon kívül alkalmazott ciklusindukciós/szinkronizációs módszer hatékonyságát hasonlították össze tejhasznú awassi juhokban. Az első kísérletbe [a kísérlet 0. napja (d0) február 10.] 85 őszi ellésű anyát vontak be. A 0., 7. és 13. napon gyűjtött tej-, ill. bélsárminták progeszteron- (P4) – bélsár esetében gesztagénmetabolit –tartalmának alapján meghatározták a tenyészszezonon kívül ciklusos állatok arányát. A Gest csoportot áprilisban gesztagénszivacs (56–70. nap) + 600 NE eCG (70. nap) kombinációval kezelték. A Mel+Gest csoportot a 0. napi melatoninimplantátum (Melovin®; CEVA, Libourne, France) beültetését követő 56. napon a Gest csoporthoz hasonló szinkronizációs kezelésben részesítették. A Mel+GPG-csoportot a melatoninbeültetést (0. nap) követően GnRH (63. nap) + PGF2α (70. nap) + GnRH (72. nap) adásával szinkronizálták. Az állatokat 12 órás különbséggel kétszer termékenyítették (fix idejű AI), majd 14 nappal később háremben fedeztették. A 45–99. nap között követték az állatok egyedi progeszteronszintjét. A 99. és 133. napon meghatározták a plazma vemhességspecifikus glükoprotein- (pregnancy associated glucoprotein – PAG) mennyiségét. A fogamzás idejét az ellési adatok alapján határozták meg. A 46. naptól a fix idejű AI-t követő 28. napig gyűjtött vérmintákból IGF-I- és tiroxinszinteket mértek. A második kísérlet során a teljes protokollt megismételték 115 tavaszi ellésű anyával (0. nap június 22.). Eredményeik arra utalnak, hogy hazai körülmények között az awassi juhok ivari működése kifejezetten szezonális. A februárban beültetett, lassú kioldódású melatoninimplantátum nem volt képes ciklust indukálni, míg júniusban alkalmazva, jótékony hatása volt. A melatoninkezelés hatására ugyanakkor csökkent a plazma IGF-I-szintje, ami laktáló állatokban negatívan befolyásolhatja a tejtermelést. A GPG módszer szerinti szinkronizálás és azt követő fix idejű inszeminálás csak abban az esetben válthatja ki a hosszú idejű gesztagénkezelést, ha a természetes tenyészszezonhoz közeli időben alkalmazzák.
(Melatonin-based induction of ovarian cyclicity in intensive dairy Awassi flocks
Summary. The authors compared the efficacy of three different cycle induction/synchronisation protocols used out of the breeding season in dairy Awassi ewes. In Experiment 1 (Exp.1) 85 autumn-lambing dams were used. Proportion of out-of-season cycling animals was determined by assaying milk progesterone (P4) or faecal gestagen metabolites 3 times 7 days apart on d0, d7, d13 (Exp.1 d0:10th February). The Gest group was treated in April with gestagen sponge (d56-d70) + 600IU eCG (d70). The Mel+Gest group received a melatonin implant (Melovin®, CEVA, Libourne, France) on d0 and was synchronised as the Gest group 56 days later. The Mel+GPG animals were treated with melatonin (d0) and synchronised with GnRH (d63) – PGF2α (d70) – GnRH (d72). Ewes were inseminated twice (fixed-time AI) and were introduced to rams 14 days later. Individual P4 profiles were followed from d45 to d99. Pregnancy associated glycoprotein was assayed on d99 and d133. Date of conception was determined according to lambing dates. IGF-I and thyroxin levels were determined from all samples collected from day 46 until 28 days post AI. In Exp.2 the protocol was repeated with 115 spring-lambing dams (Exp.2 d0:22th June). The authors conclude that reproductive activity of Awassi sheep is seasonal under temperate latitude. Slow-release melatonin implant inserted in February could not induce cyclic ovarian function; however, the same treatment had beneficial effects when used in June. We found that melatonin treatment had a negative influence on plasma IGF-I levels which, in turn, may impair milk production in lactating dams. The GPG protocol is a possible alternative of the long-term gestagen treatment for cycle synchronisation and AI, but it is only effective when used near the natural breeding season.)
A juh szezonálisan ivarzó, poliösztruszos állat. Az ivari szezonalitás mértékét alapvetően az éghajlat és a fajta határozza meg (5). Az elmúlt évek kutatásai során világossá vált, hogy az évszakok váltakozását az állat elsősorban a napfényes órák számának – a fotoperiódusnak – napról-napra történő változása, megnyúlása vagy rövidülése révén érzékeli (14). A külső fotoperiódusos jel a tobozmirigyben termelődő melatonin segítségével fordítódik le endogén szignállá (4, 7). A tenyészszezon kezdetén, nyár végén, ősszel – a megrövidülő nappalok hatására – egyre hosszabb lesz az éjszakai melatoninjel, ami többszörös átkapcsolás után fokozza a hypothalamusban a GnRH (gonadotropin releasing hormone) felszabadulását és így serkenti a tüszőérést (13, 20). E mechanizmus megismerése nyomán Franciaországban olyan természetközeli technológiákat dolgoztak ki, amelyek lényege a tenyészszezon előbbre hozása megfelelően alkalmazott fényprogramokkal, ill. hosszú hatású melatonintartalmú készítményekkel (1, 2, 10, 17). Jelen kísérletünk célja az volt, hogy hazai éghajlaton, üzemi körülmények között vizsgáljuk a melatonin-előkezelés hatékonyságát a hagyományosan alkalmazott gesztagén tartamkezeléssel összehasonlítva, továbbá hogy felmérjük a tejelő szarvasmarha-állományokban széles körben alkalmazott, élelmezés-egészségügyi szempontból kedvező megítélésű OvSynch módszer ciklusszinkronizáló hatását tejtermelő juhokban. (...)
