Összefoglalás. A szerzők, két nagy létszámú, hazai tejelő tehenészetben vizsgálatot végeztek legalább kétszer ellett teheneken a hajlamosító tényezők hatásának értékelésére a puerperalis metritis (PM) kialakulásában és súlyosságában: (1) szülőúti manuális beavatkozás, (2) magzatburok-visszamaradás (MBV), (3) inkompenzált negatív energia-egyensúly (3/a) ketonuriában, ill. (3/b) hyperketonaemiában megnyilvánuló formája. A méhgyulladásban szenvedő teheneket, a tünetek súlyossága alapján, két csoportba sorolták: az enyhébb PM (ePM) csoportban csak a betegség helyi tünetei voltak megfigyelhetők, míg az ún. toxikus PM (tPM) csoport egyedeinek, ezen túlmenően, általános tünetei (láz, levertség stb.) is voltak. Kontrollként tünetmentes involúciójú állatok szolgáltak.
Az ellés során végzett manuális beavatkozás és MBV esetén szignifikánsan (P<0,001) gyakoribb volt a PM előfordulása [esélyhányadosok (odds ratio – OR) 6,7, ill., 13,5], az MBV pedig befolyásolta a betegség súlyosságát is (OR 3,86). A tehén energiahiányos állapotának mind a hyperketonaemiás (OR PM-re 6,13; tPM-re 6,25), mind a ketonuriás (OR PM-re 3,71; tPM-re 14,0) formája szignifikáns hajlamosító tényező a PM kialakulására és súlyosságára egyaránt. E magyarázó változók igénybevételével összeállított többváltozós logisztikus regressziós modell pontosítása érdekében további tényezőket vettek vizsgáltak, és megállapították, hogy: (1) a 9400 litert meghaladó előző laktációs tejtermelés (OR tPM-re 23,11) és (2) a napi tejhozam csökkenése az ellést követő 3–5. nap között (OR PM-re 9,14; tPM-re 6,67), valamint (3) a napi testhőmérséklet emelkedése az ellést követő 3–5. nap között (OR PM-re 16,27; tPM-re 12,46) hajlamosítanak a PM, ezen belül a súlyos tPM kialakulására. A többször ellett egyedek hajlamosabbak a méhgyulladás súlyosabb formájára (OR tPM-re 3,14).
(Evaluation of predisposing factors for puerperal metritis in dairy cows
Summary. A case-control study was performed in two large-scale dairy herds on cows with at least two parturitions to evaluate the influence of certain risk factors on the development of puerperal metritis (PM) i.e. (1) manual intervention at calving; (2) retained foetal membranes (RFM) and (3) uncompensated negative energy balance characterized by (3/a) ketonuria or (3/b) hyperketonaemia. Cows suffering from PM were divided into two subgroups: those of showing only local symptoms of PM were considered as ‘mild’ (mPM) cases, the ones that developed systemic signs (fever, dullness) as well, were characterized as „toxic” PM (tPM). Cows with normal involution were used as controls.
Manual intervention (assistance) at calving as well as RFM had a significant effect (<0.001) on the frequency of PM [odds ratios (OR) 6.7 and 13.5 in univariable regression model], in case of RFM the more severe form of PM developed more frequently (OR: 3.9). Both hyperketonaemia and ketonuria, as signs of the negative energy balance of the cow, significantly increased the probability of PM and predisposed to the toxic form (ORs hyperketonaemia PM: 6.1, tPM: 6.3; ketonuria PM: 3.7, tPM: 14.0). A multivariable logistic regression model was built using the above variable and other influencing factors (proved to be significant) such as (i) >9400 l previous lactational milk yield (OR to tPM: 23.1); (ii) decreasing milk yield (OR to PM: 9.1, to tPM: 6.7) and (iii) increasing rectal temperature (OR to PM: 16.3, to tPM: 12.5) both between the 3rd and 5th days postpartum, were also included to improve the accuracy of the model. It was also demonstrated that increasing parity predispose to the more severe form of the disease (OR to tPM: 3.1).)
A puerperalis metritis (PM) a méh súlyos bakteriális fertőződés következtében létrejövő akut putrid gyulladása, ami az ellés utáni első 2 hétben, leggyakrabban az 5–10. napon fordul elő. Jellemző tünetei: nagy mennyiségű, bűzös, vörösesbarna, híg, vízszerű, rendszerint elhalt szövettörmeléket is tartalmazó (putrid) izzadmány felhalmozódása, a méhfal elvékonyodása, vagy néhány nappal később, kevesebb, bűzös, gennyes izzadmány és megvastagodott (oedemás) méhfal. A betegség általános tünetek (tompultság, legyengülés), és láz (≥39,5 oC) megjelenésével is járhat, de az esetek többségében csak az említett helyi tünetek alakulnak ki (5, 26, 31, 32). Ellés után a méh baktériumflórája rendkívül változatos, mégis elsősorban az E. coli, az Arcanobacterium pyogenes és Gram-negatív anaerob baktériumok (Prevotella spp., Bacteroides spp. és F. necrophorum) együttesen tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért (5, 31). (...)
